Határtalan kaland Szatmártól Szigetszentmiklósig
A kaland tavaly májusban kezdődött, tudtunk nélkül. A szigetszentmiklósi testvériskolánkkal már sok közös pályázatban vett részt az előző években iskolánk, bár azok a történelemhez, irodalomhoz, illetve a művészetekhez kapcsolódtak, de mindegyik nagyszerű élmény volt. ĺgy merült fel az ötlete egy természettudományokhoz kapcsolódó pályázatnak, amelyet az ottani pályázatfelelős tanár úr komolyan vett és meg is írt. Természetesen megnyerte. Képíró Dorottya és Mészáros Cynthia beszámolója.
ĺgy történt, hogy ez év februárjában megtudtuk, minket nevezett be iskolánk tanári kara e nemes feladat teljesίtésére. Először április folyamán a pályázatíró iskola diákjait láttuk vendégül városunkban, míg május végén a Kölcsey Ferenc Főgimnázium 10. A és B osztálya vendégeskedett a szigetszentmiklósi Batthyány Kázmér Gimnázium diákjainál.
Számunkra ez volt az első "Határtalanul" projekt, melyben részt vehettünk, cίme "A víz, ami összeköt " - bőséges és tartalmas programokat nyújtott. A projekt célja a két iskola közötti kapcsolat ápolása mellett a Duna és a Túr menti védett területek megismerése, feldedezése volt, illetve, hogy kölcsönös ötlet- és tapasztalatcserével „zöldebbé" tegyük iskoláinkat. Mindezek eredménye egy háromnyelvű Wikipédia szócikk és egy az új, zöld iskola ötleteit tartalmazó prospektus lett.
Elsőként mi fogadtuk a magyarországi csapatot. Már első este jó lett a hangulat, hiszen egy kis ízelítőt kaptak az iskolánkban oktatott népi táncokból, együtt roptuk a felcsίki táncokat, mindenki nagy örömére. Másnap reggel elkezdődött a komoly munka. Itt-tartózkodásuk alatt meglátogattuk a kakszentmártoni vízműveket, ahol megtudtuk, hogy városunkban a környék egyik legtisztább ivóvize folyik, mert a víz 120 méter mélységből érkezik és teljesen baktériummentes. Sajnos nem az itt dolgozók hibája, hogy a régi vezetékekben a víz néha elszίneződik. Innen indultunk a Túr védett övezetének növény- és állatvilágát felfedezni egy egész délutánt átölelő túra során. Bemutatóval egybekötött előadást hallgattunk a túrterebesi Ökoházban, majd innen indultunk felfedező útra a környékre. Terebeshegy határából körülbelül nyolc kilométert gyalogoltunk az itt kialakított tanösvény mentén, útba ejtve erdőt, mezőt, lápos területeket és persze a Túr töltését is. Másnap nem maradhatott ki a Szamos sem, ahol számunkra érdekes és egyedi kísérleteket végeztünk mozgó laboratórium segítségével. Ezeket az eredményeket hasonlίtottuk majd össze Szigetszentmiklóson a Kis Duna vizével.
Ha már vízről szólt a projekt, vasárnap délután meglátogattuk városunk élményfürdőjét, ahol együtt csobbantunk vagy beszélgettünk a medencékben. Vendégeinknek tetszett a jó meleg gyógyvίz, csak a szagával nem voltak kibékülve, de megnyugattuk őket, hogy ennél jobb bőrpuhίtót sehol nem fognak találni!
Emlékezetes élményekben volt részünk a magyarországi út során is. A négy nap alatt a munka mellett rengeteg új tapasztalatot szereztünk. Meglátogattuk a poroszlói Tisza Ökocentrumot, megismerkedtünk a Tisza növény és állatvilágával, beszélgettünk a vidrákkal és betekintést nyertünk a kormoránok életébe. A nap zárásaképpen a kiskörei vízierőmű működésébe nyerhettünk bepillantást.
Az ezt követő napokban közösen eveztünk a Kis Dunán - nehezen önthető szavakba az az élmény, amit a 24 egyszerre mozduló evező hatására a ráckevei Duna vizén sikló hajózás jelentett! Megnéztünk egy működő vízimalmot, bejártuk a budapesti rakpart környékén lévő, vízzel kapcsolatos helyeket. Budapest felfedezése során egy vίzzel kapcsolatos kvίzjáték kérdéseit kellett megválaszolnunk. A válaszok megtaláláshoz a Boráros tértől a Margit-szigetig kellett bejárnunk a pesti rakpart környékét. Külön kis csapatokra osztottak bennünket, persze úgy, hogy szigetszentmiklósi diák és szatmári diák is legyen egy csoportban. Nagy utat tettünk meg azért, hogy minden egyes pontot meg tudjunk látogatni, de megérte! Nagyon jó volt diákként felfedezni a várost, semmilyen segítség nélkül, hiszen így tudtunk igazán arra támaszkodni, amit eddig tanultunk és láttunk.
Hazatérve mindenki élményekkel, még több értékes információval, tudással és új barátságokkal gazdagodott. A jövőre nézve pedig reméljük, hogy ez a kapcsolat nem szakad meg, hanem mind erősebb lesz és tovább épül.
